Ma spontán családi festőműhellyé alakult az étkezőasztalunk – lánykánkkal együtt festegettünk, az ő zenéje volt az “aláfestő” háttér, annyira jó volt! Ő rajzolt és ecsetfilcet próbált ki, sajnos nem oszthatom meg az alkotását – legyen hát itt az enyém! Benne van talán az az önfeledt szabad állapot, amire már annyira vártam. Végre, nyár, vakáció…! Most egy kicsit beleférhet a “céltalan” vagyis szabad festegetés is, majd utána jöhetnek a feladatok, amik azért persze mindig vannak. Éljen a nyár!
Magyar Krisztina 